kutyavilag

Amióta az eszemet tudom kutyás vagyok. Persze. De 18 évig falusi lány voltam, ott a kutyázás teljesen más – bár nem kellene, hogy az legyen. A 4. évemet taposom a fővárosban, és ahogy felkerültem pár hónapon belül lett is kutyám. Csutit a Vigyél Haza Alapítvány hozta ki az Illatos útról, én pedig nem tudtam mire vállalkozok, amikor hazahoztam ezt a fekete, loncsos, koloncsos, neveletlen puli keveréket– a párom amúgy is teljesen kiborult, mert az előre eltervezett kb 5 kilós kutya helyett, egy 15 kilóssal mentem haza.

Aztán egyre több könyvet olvastunk, egyre jobban értettünk a városi kutyázáshoz és 1,5 év múlva – amikor leszoktattunk az agresszív, pórázról és anélkül is támadó kutyánkat a “rossz szokásairól”, örökbe fogadtunk még egy kutyát, Shaet a 4 hónapos pitbull terriert. Bár az első időszak, a kölyökkor csínytevései és nehézségei miatt maga volt a pokol, de most, hogy Shae lassan 2 éves lesz, van egy szinte tökéletes, szófogadó, szociális városi kutyánk.

Legutoljára egy nem is olyan régen nyílt pékségben jártunk együtt. A Flash kutyapékség 2014 őszén nyitott meg, a nevét pedig a tulajdonosok első belga juhásza után kapta. Mindenféle finomság megtalálható az üzletben: minden kézzel készített, a hozzávalókat nagyon figyelmesen választják meg a készítők. Az itt kapható sütemények nagyon egészségesek is a kedvenceinknek, formára pedig teljesen olyanok, mintha bármelyik embereknek szánt cukrászdába térnénk be: találhatunk előre csomagolt kekszet (amit szintén a tulajdonosok sütnek), pupcake-et (pl. almás, csirkemájas, répás), másféle süteményeket (mint pl. fahéjas csiga, sütinyalóka vagy májas pite). Ezen kívül a kedvenceink szülinapjára akár tortát is rendelhetünk tőlük.

Bár "csak" nemrég nyitott meg az üzlet, Timitől – ő az ötletgazda, a tulajdonos – megtudhattuk, hogy régóta süt finomságokat a kutyáinak, minden receptet kikísérletezett, először otthon, majd a kutyafuttatóba is vitte a kóstolókat, amíg lehetőségük lett arra, hogy megnyissák a pékséget. Az elmúlt hónapokban egyre több minden megtalálható az üzletben, pl a Sixfeet dog design nyakörvei (https://www.facebook.com/sixfeetdesign) vagy az Üvegkuckó ékszerei (https://www.facebook.com/uvegkucko) – nekem is van tőlük egy pitbullos gyűrűm és imádom. Emellett minden kutyás eseményen, karácsonyi vásárokon – ez most ugye aktuális – meg lehet őket találni.

Ne de térjünk rá mégis a legfontosabb dologra, a személyes élményünkre: először csak a párommal ketten mentünk el, mert olyan régóta terveztük, de a kutyákat itthon kellett hagyjuk, mert zuhogott az eső. Már akkor is hihetetlenül jó élmény volt, nagyon sokat beszélgettünk Timivel, kiválasztottunk egy sütőtökös kekszet – az volt éppen a szezonális finomság – és egy joghurtos mázzal megkent baconos fánkot. Azt viszont a lelkünkre kötötte, hogy legközelebb kutyákkal együtt menjünk és küldjünk képet, hogyan ízlett a kutyáknak a keksz és a sütemény. Természetesen ízlett nekik, teljesen oda voltak tőle, úgyhogy leközelebb elvittük őket is. Be is lakhatták az egész pékséget, mindent megnéztek és annyi kóstolót kaptak, hogy aznap nem is ehették meg, amit vettünk nekik. Akkor csokis-zabos kekszet választottunk (ebben nem csoki, hanem karobliszt van, ezért nyugodtan ehetik a kutyusok) és egy almás pupcaket. “Sajnos” egy-két nyakörvbe és ékszerbe is beleszerettem, úgyhogy nem tartom kizártnak, hogy valamikor azért ugrok be az üzletbe, hogy kicsinosítsam a kutyákat és magamat. 

Mindezek mellett úgy gondolom, hogy nagyon fontos az is, hogy a megfelelő platformon sok-sok információt be tudjunk gyűjteni egy-egy ilyen helyről, amiben a Flash kutyapékség megint csak ötösre vizsgázott nálam: a FB oldaluk nagyon aktuális (https://www.facebook.com/flashkutyapekseg),  mindig olvashatunk az új finomságokról, láthatjuk azokat a kuytusokat, akik megkóstoltak egy-egy süteményt és megtalálhatjuk a legújabb kutyás designer cuccokat. Ezen kívül saját honlapjuk is van (http://www.flashkutyapekseg.hu), ahonnan akár online is tudunk rendelni a kedvenceinknek, például karácsonyi ajándékcsomagot vagy a szezonális finomságot, a mézeskalács kutyakekszet. De magunkat is meglephetjük esetleg egy bögrével, párnával, táskával vagy Kutyaelsősegély könyvvel.

Mindenkinek, aki még nem vett finomságot a Flash kutyapékségben csak ajánlani tudom, hogy térjen be, mert a tulajdonosok, az ott dolgozók hihetetlenül kedvesek, a termékeik nagyon finomak és egészségesek – nem utolsó sorban pedig megfizethetőek. Ezen kívül csak egy érvem van, amiért még ajánlani tudom őket: mert kutyusaink csak a legjobbat érdemlik. :)

Itt megtaláltok róluk minden fontos tudnivalót:

 Cím:

Flash kutyapékség

1094 Budapest Páva utca 17.

E-mail cím: info@flashkutyapekseg.hu

 Nyitvatartás:

K-P: 10:00-18:00

Sz: 10:00-14:00

A Magyar Turizmus Zrt. "Utazz kutyával" pályázatán második helyezést értük el, ennek eredményeképpen nyertünk 7 nap, 6 éjszakát a balatonfüredi kutyabarát Babi Vendégházba, ezúton is köszönjük nekik a felajánlást.

Néhány szó a szállásról: megfelelő a néhány napos pihenésre (egyszerű szobák, tisztaság). A panzió rendelkezik egy nagy közös konyhával (erről speciel semmilyen információt nem találtam a honlapjukon), amely nagy örömünkre tökéletesen felszerelt (sütőtől kezdve a mosogatógépen keresztül a kávéfőzőig minden volt), a vendégház kis kertjébe kiülve pedig élvezni lehetett az őszi napsütést.

Sajnos itt ki is merül a pozitívumok felsorolása, több jót nem tudok elmondani a szállásról, ugyanis már érkezésünk pillanatában éreztették velünk, hogy a kutyák nem szívesen látott vendégek. Hiába "kutyabarát" szállás, hiába "Utazz kutyával" pályázaton nyertük, valószínűleg jobban örültek volna, ha négylábú barátaink nélkül érkezünk. Már az elején azzal indítottak, hogy a kutyák nem mehetnek a konyhába - mert ilyen pofátlanok voltunk, hogy rögtön kettővel mentünk, nem is eggyel -, aztán kiderült, hogy pár órára sem szabad egyedül hagyni őket, még akkor sem, ha száz százalékban vállaljuk a felelősséget értük és a bútorok épségéért.

Mivel amúgy sem az volt a tervünk, hogy a négy fal között kuksolunk, és kivételesen szerencsénk volt az időjárással is, ezért első napra kinéztünk egy 13,5 km-es túraútvonalat a Kirandulasitippek.hu-n, a  Balatonfüred–Tamás-hegy–Jókai-kilátó–Koloska csárda–Koloska-völgy–Recsek-hegy–Kéki-völgy–Balatonfüred körtúrát.

Mindenkinek -tehát gyerekkel, gyerek nélkül, kutyával, kutya nélkül, futva vagy csak sétálva- ajánlom ezt a változatos utat, hiszen a kilátás gyönyörű, ősszel a leveleket megfesti a természet, a sárga és vörös minden árnyalatában pompáznak a fák. Túránk hegyen, völgyön, erdőben és tisztáson vezet át, s néhol útitársul kapjuk a csordogáló patakot is.

Kétlábúak kellően elfáradva, négylábúak még mindig vidáman szaladgálva tértek vissza a szállásra, hogy másnap Balatonfüredet fedezzék fel kutyás szemmel. Kora reggel vizslakutyámat felnyergelve futni indultunk, hogy kihasználjunk minden percet ezen a fantasztikus őszi reggelen. A túra nyomait még örökmozgó, egy percet sem pihenő barátom is viselte, majdhogynem én húztam őt végig a városon, át a parkokon, le a partra majd vissza a dombtetőre. 

Kocogás után reggeli kávé+süti kombóra betértünk a Karolina Kávéházba, ahol kedvesen fogadtak minket kutyáinkkal is. A teraszon élveztük az isteni kávét -aki teheti kóstolja meg a fehércsokis latte macchiatot vagy a fenséges tejeskávét-, a házi süteményeket és a napsütéses Balaton partot.

Ezután egy hatalmasat sétáltunk a Tagore sétányon, majd a kacsavadászat és kergetőzés után a teljes fáradtság érdekében a Kiserdőben futtattuk meg kutyáinkat.

Utolsó nap nem maradtunk sokáig a szálláson, már reggeli után elhagytuk a panziót, hiszen érzékeltették velünk, hogy nem vagyunk túlságosan szívesen látott vendégek. Megjegyezném, rajtunk kívül senki sem tartózkodott a házban, a három nap alatt is egy-egy szobában fordultak csak meg vendégek. Bevallom,  egy kicsit zavart az is, hogy semmilyen "szolgáltatásukról" nem kaptunk információt, tehát a reggeliről vagy a kerékpár kölcsönzés lehetőségeiről.

Összességében elmondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat, köszönhetően a csodálatos időjárásnak, a Balatonnak és a környezeti adottságoknak. DE! Kutyával érkező vendégek számára semmiképpen sem ajánlom a Babi Vendégházat, mert sajnos a kutyabarát jelző náluk kimerül abban, hogy beengedik a kutyát a szálláshelyre, de jóindulattal sem nevezhetőek a kutyák barátainak.

Kutyás vagyok. Ez nem állapot, ez életforma. Amikor ezt választottam, kinyílt előttem számtalan ajtó. Megváltozott a felfogásom, az élethez való hozzáállásom, a fontossági sorrendem. De ezzel párhuzamosan be is zárult rengeteg kapu. 

Tiltások, kötelezettségek és becsmérlés. Rosszul neveled, rosszul csinálod, rossz tápot adsz neki, rossz helyen sétáltatod, sőt rossz gazdi vagy.  "Nem sovány ez a kutya?" "Le tudod fárasztani?" "Kutyát lakásban? Állatkínzás!" "Egész nap egyedül van?" "Nem szedi szét a lakást?" "Szájkosár nem kellene rá?" "Minden tele van kutyaszőrrel?" Nincs olyan gazdi, aki ne találkozott volna valamelyik kérdéssel. Nincs olyan gazdi, akit ne tiltottak volna már ki egy helyről - ami legyen egy kávézó, étterem, hotel, strand vagy a közeli park-, csak azért mert négylábú barátjával akart oda bemenni.

Kemény falakba ütközhetünk, ha nem készülünk fel előre, hogy hova lehet és érdemes menni kutyával. Szerencsére valami mozgásba lendült, a nyugati szellő - lassan, de biztosan - megérintette hazánkat, Budapesten a különböző helyek folyamatosan nyitják meg kapuikat a négylábúak előtt, országos szinten pedig egyre több a kutyabarát szállás. Ugyan van még bőven hová fejlődni, messze van, és kanyargós az út a célig, de azért látszik a haladás. Már nincs minden ajtó kulcsra zárva, sőt mi több, van amit már résnyire kinyitottak.

Ezeket a kapukat döngetjük és próbáljuk szélesebbre tárni. Beszámolunk arról, hogy hová üljünk be mindenféleképpen egy teára, sörre vagy kávéra, mik azok a panziók, hotelek és vendégházak, amelyek nem csak elviselik, hanem szeretik is a négylábúakat. 

Jó szórakozást a bloghoz!