kutyavilag

Kedves Shae!

Szeretném megköszönni neked és persze Csuti mesternek, hogy részt vettetek a hétvégén rendezett születésnapi zsúromon. Állati volt, bár Gazdi mintha ki lett volna borulva, amikor a kanapét átjátszottuk a nappali másik végébe. Nem is értem, csak neki tettünk szívességet, hiszen a Feng shui szerint ott sokkal jobb helye lenne. Kreatívak vagyunk, rajtunk nem fog ki a rossz idő, akkor is tudunk órákig őrjöngeni, ha arra csak egy lakás áll a rendelkezésünkre. Vajon ez az a helyzet, amikor futtatóvá alakul a szobám? Juhú, lett egy saját játszóterem, de nyugi, megengedem neked is, hogy mókázhass ott!

Mókázásról jut eszembe. Csinálhatnál valamit őpulisádoggal, mert a depresszív aurája belengte az egész teret, és már majdnem nekem is rossz kedvem lett tőle. Majdnem. Búbánatos fejjel ült órákon keresztül a konyhában – bár lehet, hogy csak felmérte a kajalelőhelyeket –, és világfájdalmat türkröző tekintettel meredt a Gazdimra minden alkalommal, amikor elment mellette.  Persze ő bedőlt neki, és akkor hosszan kényeztette, simi, jutifali, miegymás. Na persze, akkor épp nem volt depressziós! Szóval, TESSÉK csinálni vele valamit, mert ha ma is ezt fogja művelni, akkor kénytelen leszek agressziót alkalmazni és a végén a fejére dobom a kongomat... vagy téged. 

Amúgy már azon is filóztam, hogy ő valójában nem is depis, csupán színészkedik, hogy mindenki vele foglalkozzon – mondjuk mellettünk nem csoda, hogy ilyen taktikai lépésekre kényszerül –, vagy csak ebben a formában kívánja érvényesíteni az akaratát. (Ha ez így van, akkor ő a példaképem!) Nézd meg, eljátszotta a hattyú puli halálát és máris nem kellett velünk jönnie kávézni az Addicted2Caffeine-be. Ez amúgy akár – hangsúlyozom, AKÁR – jó szórakozás is lehetett volna, hiszen ez a kávézó kutyabarát(!!!), és vígan helyet foglalhattunk volna mi is a pihe-puha székeken. De neeeem, persze, hogy ez nem így történt. A kedves kétlábújaink úgy ítélték meg, hogy nem vagyunk kávézó kompatibilisek, mondván, hogy tiszta sár a mancsunk – hülyeség, ezt simán eltűntettem volna valamelyik párnán! –, ezért kint a FÖLDÖN kellett várakoznunk, amíg ők tök jól eltrécseltek. Várakozni is utálok, nem hogy a földön! Arról már ne is beszéljünk, hogy az eső is esett, és ráadásul halálra untuk magunkat. Remélem, hogy ilyen viselkedést soha többet nem fognak tanúsítani, mert ha igen, azt hiszem újra iskolába kell járassuk őket. Vagy leckéket kell vegyünk Csutitól.

Délután Gazdival megyünk értetek– ugyanis ha jól tudom, a tied még mindig munkakóros–, addig is egészfejetegybebekapós kutyapuszi: Zeusz

Ui.: Mindenkinek köszönöm a kedves szavakat születésnapom alkalmából, ígérem, hogy ugyanolyan csíntalan rosszaság leszek a következő években is, és persze Gazdi idegrendszerét folyamatos edzésben tartom. Ezt garantálom.

Amióta az eszemet tudom kutyás vagyok. Persze. De 18 évig falusi lány voltam, ott a kutyázás teljesen más – bár nem kellene, hogy az legyen. A 4. évemet taposom a fővárosban, és ahogy felkerültem pár hónapon belül lett is kutyám. Csutit a Vigyél Haza Alapítvány hozta ki az Illatos útról, én pedig nem tudtam mire vállalkozok, amikor hazahoztam ezt a fekete, loncsos, koloncsos, neveletlen puli keveréket– a párom amúgy is teljesen kiborult, mert az előre eltervezett kb 5 kilós kutya helyett, egy 15 kilóssal mentem haza.

Aztán egyre több könyvet olvastunk, egyre jobban értettünk a városi kutyázáshoz és 1,5 év múlva – amikor leszoktattunk az agresszív, pórázról és anélkül is támadó kutyánkat a “rossz szokásairól”, örökbe fogadtunk még egy kutyát, Shaet a 4 hónapos pitbull terriert. Bár az első időszak, a kölyökkor csínytevései és nehézségei miatt maga volt a pokol, de most, hogy Shae lassan 2 éves lesz, van egy szinte tökéletes, szófogadó, szociális városi kutyánk.

Legutoljára egy nem is olyan régen nyílt pékségben jártunk együtt. A Flash kutyapékség 2014 őszén nyitott meg, a nevét pedig a tulajdonosok első belga juhásza után kapta. Mindenféle finomság megtalálható az üzletben: minden kézzel készített, a hozzávalókat nagyon figyelmesen választják meg a készítők. Az itt kapható sütemények nagyon egészségesek is a kedvenceinknek, formára pedig teljesen olyanok, mintha bármelyik embereknek szánt cukrászdába térnénk be: találhatunk előre csomagolt kekszet (amit szintén a tulajdonosok sütnek), pupcake-et (pl. almás, csirkemájas, répás), másféle süteményeket (mint pl. fahéjas csiga, sütinyalóka vagy májas pite). Ezen kívül a kedvenceink szülinapjára akár tortát is rendelhetünk tőlük.

Bár "csak" nemrég nyitott meg az üzlet, Timitől – ő az ötletgazda, a tulajdonos – megtudhattuk, hogy régóta süt finomságokat a kutyáinak, minden receptet kikísérletezett, először otthon, majd a kutyafuttatóba is vitte a kóstolókat, amíg lehetőségük lett arra, hogy megnyissák a pékséget. Az elmúlt hónapokban egyre több minden megtalálható az üzletben, pl a Sixfeet dog design nyakörvei (https://www.facebook.com/sixfeetdesign) vagy az Üvegkuckó ékszerei (https://www.facebook.com/uvegkucko) – nekem is van tőlük egy pitbullos gyűrűm és imádom. Emellett minden kutyás eseményen, karácsonyi vásárokon – ez most ugye aktuális – meg lehet őket találni.

Ne de térjünk rá mégis a legfontosabb dologra, a személyes élményünkre: először csak a párommal ketten mentünk el, mert olyan régóta terveztük, de a kutyákat itthon kellett hagyjuk, mert zuhogott az eső. Már akkor is hihetetlenül jó élmény volt, nagyon sokat beszélgettünk Timivel, kiválasztottunk egy sütőtökös kekszet – az volt éppen a szezonális finomság – és egy joghurtos mázzal megkent baconos fánkot. Azt viszont a lelkünkre kötötte, hogy legközelebb kutyákkal együtt menjünk és küldjünk képet, hogyan ízlett a kutyáknak a keksz és a sütemény. Természetesen ízlett nekik, teljesen oda voltak tőle, úgyhogy leközelebb elvittük őket is. Be is lakhatták az egész pékséget, mindent megnéztek és annyi kóstolót kaptak, hogy aznap nem is ehették meg, amit vettünk nekik. Akkor csokis-zabos kekszet választottunk (ebben nem csoki, hanem karobliszt van, ezért nyugodtan ehetik a kutyusok) és egy almás pupcaket. “Sajnos” egy-két nyakörvbe és ékszerbe is beleszerettem, úgyhogy nem tartom kizártnak, hogy valamikor azért ugrok be az üzletbe, hogy kicsinosítsam a kutyákat és magamat. 

Mindezek mellett úgy gondolom, hogy nagyon fontos az is, hogy a megfelelő platformon sok-sok információt be tudjunk gyűjteni egy-egy ilyen helyről, amiben a Flash kutyapékség megint csak ötösre vizsgázott nálam: a FB oldaluk nagyon aktuális (https://www.facebook.com/flashkutyapekseg),  mindig olvashatunk az új finomságokról, láthatjuk azokat a kuytusokat, akik megkóstoltak egy-egy süteményt és megtalálhatjuk a legújabb kutyás designer cuccokat. Ezen kívül saját honlapjuk is van (http://www.flashkutyapekseg.hu), ahonnan akár online is tudunk rendelni a kedvenceinknek, például karácsonyi ajándékcsomagot vagy a szezonális finomságot, a mézeskalács kutyakekszet. De magunkat is meglephetjük esetleg egy bögrével, párnával, táskával vagy Kutyaelsősegély könyvvel.

Mindenkinek, aki még nem vett finomságot a Flash kutyapékségben csak ajánlani tudom, hogy térjen be, mert a tulajdonosok, az ott dolgozók hihetetlenül kedvesek, a termékeik nagyon finomak és egészségesek – nem utolsó sorban pedig megfizethetőek. Ezen kívül csak egy érvem van, amiért még ajánlani tudom őket: mert kutyusaink csak a legjobbat érdemlik. :)

Itt megtaláltok róluk minden fontos tudnivalót:

 Cím:

Flash kutyapékség

1094 Budapest Páva utca 17.

E-mail cím: info@flashkutyapekseg.hu

 Nyitvatartás:

K-P: 10:00-18:00

Sz: 10:00-14:00

Kutyás vagyok. Ez nem állapot, ez életforma. Amikor ezt választottam, kinyílt előttem számtalan ajtó. Megváltozott a felfogásom, az élethez való hozzáállásom, a fontossági sorrendem. De ezzel párhuzamosan be is zárult rengeteg kapu. 

Tiltások, kötelezettségek és becsmérlés. Rosszul neveled, rosszul csinálod, rossz tápot adsz neki, rossz helyen sétáltatod, sőt rossz gazdi vagy.  "Nem sovány ez a kutya?" "Le tudod fárasztani?" "Kutyát lakásban? Állatkínzás!" "Egész nap egyedül van?" "Nem szedi szét a lakást?" "Szájkosár nem kellene rá?" "Minden tele van kutyaszőrrel?" Nincs olyan gazdi, aki ne találkozott volna valamelyik kérdéssel. Nincs olyan gazdi, akit ne tiltottak volna már ki egy helyről - ami legyen egy kávézó, étterem, hotel, strand vagy a közeli park-, csak azért mert négylábú barátjával akart oda bemenni.

Kemény falakba ütközhetünk, ha nem készülünk fel előre, hogy hova lehet és érdemes menni kutyával. Szerencsére valami mozgásba lendült, a nyugati szellő - lassan, de biztosan - megérintette hazánkat, Budapesten a különböző helyek folyamatosan nyitják meg kapuikat a négylábúak előtt, országos szinten pedig egyre több a kutyabarát szállás. Ugyan van még bőven hová fejlődni, messze van, és kanyargós az út a célig, de azért látszik a haladás. Már nincs minden ajtó kulcsra zárva, sőt mi több, van amit már résnyire kinyitottak.

Ezeket a kapukat döngetjük és próbáljuk szélesebbre tárni. Beszámolunk arról, hogy hová üljünk be mindenféleképpen egy teára, sörre vagy kávéra, mik azok a panziók, hotelek és vendégházak, amelyek nem csak elviselik, hanem szeretik is a négylábúakat. 

Jó szórakozást a bloghoz!